2011. december 27., kedd

Rabindranath Tagore

Ahonnan boldogságodat lesem,
szemedre esküszöm most kedvesem,
piros ajkadra, mely ajkamhoz ért
és csókot ad, de csókot vár ezért.
Hajadra, mely azért adott okot
panaszra, mert a naptól színt lopott.
Arcodra, melyen hullámos hajad
árnyékában piros hajnal hasad.
És illatodra is, mert ez fakaszt
az én szerelmes szívemben tavaszt.
A porra is, mely talpad alatt
sóhajt, amerre lábad elhalad.
Pillantásodra, ezt már úgy veszem,
ettől megy el még megmaradt eszem.

Legyen tanúm a föld, az ég, a tenger,
a sok madár, a virág és minden ember!
Neked adom szívemet, senki másnak,
életemet még mellé ráadásnak.

Ki volt Rabindranath Tagore?