2011. december 1., csütörtök

Müller Péter

Kellene az életemben egy ember, legalább egy ember, akinél nem kényszerülök önvédelemre. Akinek lelkem titkos kódját ki merem adni. Akit beengedek magamba: ez vagyok, minden jóval, rosszal, nemes és szennyes gondolattal együtt. És ez az egyetlen ember az, akit valóban szeretek.

Ha igaz az, hogy a szeretetben a kettő egy lesz, és egymásba ölelkezik, akkor ott nem lehetnek magántitkok, hozzáférhetetlen sebek, és főleg levegőtlen, gennyes sebek nem lehetnek, mert nem tudnak egymással összeforrni. Összeforrni csak a tisztaság tud, ezt még a sebészek is tudják, mert még a testünk is így működik. Senki sem tökéletes! És elvárhatatlan, hogy az legyen, mert az ember nem az.
Mit tudhatunk Müller Péterről?

Boldogságot és jó egészséget kívánunk születésnapja alkalmából (is)! 

CSI: New York-i helyszínelők c. film

A kísértés hosszan nyomja a csengőt, de a lehetőség csak egyszer kopogtat!