Tudom, volt már. Nagyon szeretem ezt az idézetet, és szinte naponta találkozom az üzenete pár szóba sűrített magvas erejével. Most egy kicsit hosszabban és nem csak egy-egy mondatot kiragadva idézek a filmből.
Lesznek nagyszerű és rossz pillanataid. Remélem, te tele leszel jóval. Remélem, látsz majd olyanokat, amin ledöbbensz. Remélem, érzel olyat, amit addig még sosem éreztél. Remélem, találkozol emberekkel, akik másként látják a világot. Remélem, olyan életed lesz, amire majd büszke lehetsz. De ha mégsem, remélem, lesz erőd, hogy újra elkezdd.
Mondtam már, hogy hétszer csapott belém a villám? Egyszer, amikor a kutyámat sétáltattam. Nem látok már sokat a szememmel, a fülemmel is alig hallok. Néha fogalmam sincs, hol vagyok. Mindig elfelejtek valamit. De tudod mit? Isten mindig emlékeztet arra, milyen szerencsés vagyok, hogy élek.
Furcsa dolog hazaérkezni. Minden ugyanúgy néz ki. Ugyanolyan az illata. Ugyanúgy érzel. Rájössz, hogy az egyetlen dolog, ami változott, az te magad vagy.
Mindannyian vesztünk el olyanokat, akiket szeretünk. Hogy másképp tudnánk meg, hogy milyen fontosak számunkra?
Életünket a lehetőségeink határozzák meg. Azok is, amiket elszalasztunk.
Néha olyan kényszerpályára kerülünk, melynek a vége ütközés lesz és fogalmunk sincsen róla. Lehet véletlen, lehet szándék által vezérelt - semmit sem tehetünk, hogy megakadályozzuk.
Vannak, akik azért születnek, hogy a folyóparton üldögéljenek. Vannak, akik azért, hogy beléjük csapjon a villám. Vannak, akiknek jó fülük van a zenéhez. Vannak művészek. Vannak úszók. Vannak, akik a gombokat ismerik. Vannak Shakespeare ismerők. Vannak anyák. És vannak táncosok.
Lehetsz mérges, mint egy veszett kutya ahogyan a dolgok alakultak, szitkozódhatsz, átkozhatod a sorsot, de amikor a végéhez érsz tudnod kell ezeket elfelejteni.
