Az ember személyiségének, főleg bizonyos mentális állapotainak fejlődése olyan, mint a hőre keményedő műanyag. Kezdetben még remekül lehet formálni, s ahogy formálódik, egyre inkább megszilárdul. Attól kezdve legfeljebb törni lehet, formálni már nagyon nehéz. A baj az, hogy abban az időszakban, amikor még lágy ez a műanyag, amikor még lehetne egy kicsit szobrozni, akkor nem vesszük komolyan ezt a feladatot, mert életkoruk miatt is ártalmatlanoknak tűnnek ezek a gyerekek. Akkor legfeljebb azt mondjuk, hogy neveletlen a kölök, majd az iskolában megnevelik. Pedig egyértelmű összefüggés van a nehezen kezelhető gyermeki magatartás és a néhány évvel később kibontakozó fiatalkori bűnözés között.
CSI: New York-i helyszínelők c. film
A kísértés hosszan nyomja a csengőt, de a lehetőség csak egyszer kopogtat!
-
Sok ember úgy gondolja, hogy amennyiben eléggé szeretünk, akkor a szeretet győzedelmeskedik, és minden jóra fordul. A tapasztalat azt mutatj...
-
Tudom, volt már. Nagyon szeretem ezt az idézetet, és szinte naponta találkozom az üzenete pár szóba sűrített magvas erejével. Most egy kicsi...
-
Nem akkor lesz árva az ember, ha elveszíti apját s anyját, hanem ha elveszíti a reményt.