2011. március 18., péntek

Elment egy barát / Márkus Katalin /

Döbbenten ülök, csendben, üres fejjel,
Nézem a telefont síró szemekkel
Halálhírt hozott, nagyon-nagyon fájót
Váratlanul elment egy kedves barátom.

Most emlékek sora tör elő agyamból.

[...]

Mosolygós arca, az mindig megmaradt
[...] A halál csalogatta, de ő volt az erősebb
Túljártam az eszén mondta s, jóízűt nevetett
Vasakarattal legyőzte a szörnyű kórt
S, öt év múltán teljesen nyugodt volt
De a halál nem felejtett, újból eljött érte
A hetedik év végén végleg legyőzte.

[...]

Kedves barátom, nyugodjál békében.

CSI: New York-i helyszínelők c. film

A kísértés hosszan nyomja a csengőt, de a lehetőség csak egyszer kopogtat!